 |
| 2011. március 16., szerda |
| Jubileumi klántali (10 év Királyréten) |
A múlt heti eseményeket igyekszem elfelejteni. Olyan dolog ez, ami mindenképp vagy így- vagy úgy bekövetkezik, de nehéz együtt élni vele, avagy elfogadni.
Mindenesetre ingerenciám van Thomas Mannt olvasni (Varázshegyet).
Én az életbe menekültem előle.
Pénteken nagy ivászattal, szombaton pedig mentünk ismét Királyrétre, idén másodszor, majd´ ugyanazzal a bandával.
A szállás most egy kicsit leharcoltabb volt, habár nem galériában voltunk. Nem volt túl meleg, és a víz is inkább volt langyos. De mondjuk semmi olyan, amit ne viselne el az egyszeri geek, de azért a három csillaghoz mérhetetlenül kevés. Sajna a kaja sem volt jó, és az egyik pincér szerintem pikkelt ránk. Sebaj.
Ákos prezentált egy old school MAGUS mesét. Beszoptuk, persze. De a karaktert élveztem, Rhilennel egy lovag testvérpárt toltunk, lovasharcra kihegyezve. TERMÉSZETESEN nem volt lovas összecsapás, sőt, páncélunk se volt. Így a kardművész-fejvadász-harcos trió röhögve nézett ránk. De azért én élveztem. A nimfomán Ellana papnővel való asztrális viaskodásét leginkább (aminek OUT áldozatául is estem. Igaz, kb 2,5 éve).
Nagyon szívesen bebiggyeszteném ide az én mesém vázlatát is, de a; hét oldal 10es betűmérettel, b; hátha még lemesélem valaki(k)nek. A lényeg: a party egy biztosító társaság különleges nyomozóbrigádját alakította, amikor is ki kellett vizsgálniuk egy rejtélyes halálesetet. A tét óriási: több millió dollár.
A későbbiekben pedig a józan eszük.
(A játék végén nem halt meg senki. 3an megőrültek az 5ből, 1ikük felmondott, és 1 megmaradt normális embernek).
Hatalmasakat zabáltunk, hihetetlenül megtömtem magam, és dicsőségesen kikerekedtem, már szerintem 90 kg felett vagyok. 3 éve 72 voltam. Nna, akkor nekiállok leadni valamennyit, legalábbis táborra formába hozom magam (akár megyek, akár nem).
Volt 2 vámpírkártya party is, mindkétszer megszívtam: elsőre egy toolbox toreadorral nem húztam magnumot, és mikor nagy kínkeservvel lehoztam egy assault rifle-t, a szavazó kifizettette ismét, és a mögöttem ülő ravnos stealth-bleedelt.. Másodszor gangrel ült mögöttem, minden harcra 1 drawing of the beasttel.. azaz magnum ott se játszott. De élveztem.
Sajnos munchkinre nem maradt idő, pedig harmad annyit voltunk, mint rendesen. De a classic Call of Cthulhu mesét élveztem, mind elkészíteni, mind lemesélni. Nagyon rég volt már olyan, hogy hajnali kettőkor még kérték, hogy játszunk tovább, kibírják ám!
Ez azért is nagy szó, mert az 5 játékosból (és 5 barátnőből) ketten játszunk rendszeresen! Amikor a hallgatóság barátnő kéri a folytatást, akkor én biza´ nagyon kellemesen érzem magam!
Ismét belevágok a Bg2-be, szerintem, de kéne egy USB-s billentyűzet és egér. Kicsik, laptophoz!
Melóban valahogy nem látom a hónap végét, még februárban is több önbizalmam volt, mint a hosszabb márciusra. Remélem, csak én látok rémeket. |
posted by Dreamer @ 6:54  |
|
| 2 Comments: |
-
Kurvára irígykedem erre a királyrétes történetre a maga tíz évével, hangulatával, ami még ennyiből is lejön.
-
Nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy 15 évesen el mertem menni a Nyugati Pu-ra, egy pár mail után. Ahol két kócos, hasonló tini várt, és mentünk sátrazni Balcsira.
Sok-sok nyár/tél. Valamint Szarvason időközi bográcsozás, vámpírlájv, szilveszteri buli volt.
|
| |
| << Home |
| |
|
|
|
| |
|
|
Kurvára irígykedem erre a királyrétes történetre a maga tíz évével, hangulatával, ami még ennyiből is lejön.