 |
| 2011. április 13., szerda |
| Tangled |
Avagy a serpenyős szűz esete az élettel.
Giccs vagy nem giccs, ez itt a kérdés?
Értem én, az álmokat valósítsuk meg, jussunk ki a szabadba, szeressünk bele a többszörösen is hátrányos helyzetű, ámde feltűnően tiszta fogsorú jól ápolt rablóba. Majd jöjjünk rá, hogy az anyánk a gonosz boszorka (aki igaziból nem is boszorka, csak bökni tud vassal). Majd Happy End.
VAGY
Dráma az önkeresésről, a lemondásról, és a reménytelen, már-már esztelen vágyakozásról.
Lehet választani.
A mese során rájöttem, mi a bajom már hetek óta, ezért is hála érte. Jelen esetben pedig, hogy olyan álmaim maradtak, amikben nem is hiszek már igazán. Akkor éreztem magam embernek, amikor még elhittem a legirreálisabb álmot is. Legyen az, hogy nindzsa leszek, vagy milliomos, esetleg civilizációkat megváltó világforradalmár (az Angst mindjárt felfúj és léggömbőccé formálva elrepít).
Nagyon nem tetszik, hogy nekem kell újabb álmokat hajkurásznom, mert eddig csak... jöttek. Tudtam őket, az enyémek voltak, és huss, tudom róluk, hogy ábrándok és légvárak. Persze, korábban is azok voltak, de éreztem, hogy az enyémek, és nem tűntek kevésbé valóságosnak, mint egy ferde földön leélt nap a munkában. Fogalmam sincs, miben higgyek, és mit akarjak. Az okosok ilyenkor szoktak mindent előröl kezdeni, azaz odadobják a családot, karriert, országot és jól megújulnak. Na, ez már-már Disney féle magasságokba repítene, de nem én vagyok, köszönöm.
Szóval őszinte és mély irigységgel viseltetek Rapunzel iránt, aki megkapta az esélyét a komplett élet-garnitúra lecserélésére.
Persze, mese ez, ezért ki sem akadok a végzetes üvegszilánk mesterfodrászi műszerré változásáról (hiszen utána tökéletesen belőtt, tépett és méretarányos frizurát alkotott. Ha lenne egy ilyen üvegszilánkom, már mesterfodrász lennék, azt hiszem).
Valamint halálosan unom, hogy mindig magyaráznom kell magam, és a világ nem lát bele a fejembe, és lépten-nyomon félreért és kiforgat. Sajnos a környezetem általában azt olvassa/ hallja, amit ő akar, és nem amit én mondok. Nem utdok példát mondani, ne is kérj.
Nem lesz a kedvenc filmem, de abszolút nézhető Disney katona. Asszem meg/és kiélt tinilánynak kellett volna lennem, akkor jobban átérezném, e így marad a belemagyarázás, hogy jó, avagy rossz legyen. Ha a mostohahúgaimnak tetszett, akkor hiszek nekik, lévén ők az igazi célközönség.
Az Up!-ot nem übereli szerintem. |
posted by Dreamer @ 13:50  |
|
| 2 Comments: |
-
"Akkor éreztem magam embernek, amikor még elhittem a legirreálisabb álmot is. Legyen az, hogy nindzsa leszek, vagy milliomos, esetleg civilizációkat megváltó világforradalmár"
dettó... néhány hónapja ébredtem rá, hogy végérvényesen felnőttem, és nincs visszaút. nagyon szar érzés.
egyébként meg a mese felejthető, viszont van három perce, ami egészen tiszta katarzis. és ami hiányzik újabban a rajzfilmekből.
-
"Szóval őszinte és mély irigységgel viseltetek Rapunzel iránt, aki megkapta az esélyét a komplett élet-garnitúra lecserélésére. "
Köszönöm, feldobtad a napom:)
|
| |
| << Home |
| |
|
|
|
| |
|
|
"Akkor éreztem magam embernek, amikor még elhittem a legirreálisabb álmot is. Legyen az, hogy nindzsa leszek, vagy milliomos, esetleg civilizációkat megváltó világforradalmár"
dettó... néhány hónapja ébredtem rá, hogy végérvényesen felnőttem, és nincs visszaút. nagyon szar érzés.
egyébként meg a mese felejthető, viszont van három perce, ami egészen tiszta katarzis. és ami hiányzik újabban a rajzfilmekből.