2011. augusztus 19., péntek
Balthazar kalandjai Undermountain első szintjén


A megtermett harcos a vállára csapta a kardot, és rohadtul nem értette, mi a fenét keresnek még itt. Nem bírta kiverni a fejéből a reggeli ork asszony ölelő combjainak emlékét.

Ráadásul a mai napi zsákmány is rendkívül csekélynek tűnt kezdetben. Bugó egy szakadék aljáról előkotort egy egész jó mellvértet, de ránézésre is csajé lehetett.
Esett 4-5 métert és belehalt. Micsoda puhány kis bige lehetett.

De legalább izgalmas volt. Pár denevérszerű bestia, néhány goblin, és a legutóbbi. Vagy.. legutóbbiak? Vagy ezer lebegő szemgolyó szállta meg a folyósót, és a tekintetük csontba maró hideget lehelt. Zigur hívott egy cimborát, valami tehetségtelen és béna csontvázat egy bökővel. Sajnos Bugó elszaladt, vagy megint elájult, míg Azazel, Balthazar testvére TUTI elszaladt sikoltozva és kiabálva.

Nem volt jó íze a szemgolyóknak, de párat legalább felkent a falra.

Utána.. Megtalálták a főnyereményt, a páncélt. A járat itt beomlott, és alá rekedt valami paladin. Balthazar nem emlékszik pontosan, hogy először szart a koponyájába, vagy utána hányt bele, vagy fordítva, de Azazel biztosan gyorsabb volt, és úgy hugyozott bele, hogy az egyik szemgödrén csorgott ki.

Mivel az ásás eléggé elhűzódott, kezdett mérges lenni.

-Eh, ha megint annál a kis ringyónál lennék.. Megmutatnám neki milyen az igazi férfi!
- Na, mutasd! - replikázott Zigur. A két méter magas ork (valójában Orog, ami egy mélysötéti ork alfaja de ezzel senki sem törődött. Zigur mindig is egy bazi nagy albínó ork maradt).
Balthazarnak sem kellett több, megoldotta az övét, és kicsapta sok ember nő (aszsony, gyerek, mindegy)örömét (már ahogy ő képzelte). Zigur vigyorgott, majd letolta ő is a nadrágját. A fákyla fénye meglobbant, ahogyan a falra festett árnyékok alaposan átrajzolódtak. Tisztán látszódott Zigur alteste, ahogy a játékos tűz fényében felszaladt a plafonig, és az a lassan előbúvó hatalmas fekete csáp, ami kényes lustasággal bomlott ki. Zigur akár legendás hadvezér lehetett volna Mélysötét tárnáiban, ha nem szökik el, és ez nem csak a kifejezett csatatérre vonatkozott.
- Vagy kilenc poronytom volt! - mosolygott büszkén. Balthazar első gondolata mindig az, hogy lecsapja, ami nagyobb nála, de legyűrte az ösztönös (és egyszerű) megoldást, ehelyett elismerően megveregette az Ork (Orog?) vállát.

- Na hát, pajtikáim, ez is valami! - vetette oda foghegyről Tubás Bugó, a félszerzet tolvaj! Peckesen kihúzta magát, kioldotta övét, és letolta a nadrágját. Ezt a művelet egyébként habár gyakorlott és gyors mozdulatokkal vitte véghez, mégis sokáig tartott, tekintve a sok álkulcs, nyílvessző, flaska, és ki tudja honnan rabolt ékszer miatt, melyek mindig beleakadtak a "hivatásos besurranó" nadrágjába. De végül az elébb említett ruhadarab a földre huppant, és Balthazar valamint Zigur némán bámult.. arra.

- A végét a zokniba kell tűrni, mindig útban van! - és a többiek hittek neki.

Valahol Undermountain mélyén a labirintus feltérképezésének 2. napján, 2 goblin csapat között
posted by Dreamer @ 7:11  
0 Comments:
Megjegyzés küldése
<< Home
 
 
 
About Me


Name: Dreamer
Home: Bp., Pest, Hungary
About Me:
See my complete profile

Previous Post
Archives
Links
Template by
Blogger Templates