 |
| 2011. szeptember 4., vasárnap |
| Bankközi sportnapok - Sopron |
A buszunk a nyugati Meki előtt állt meg, ami azért nem nagyon szabályos, de legalább közel volt. A riadalmam hamar elfogyott, tekintve, hogy találtunk plusz egy embert a csapatba. Igen, ismét tekében indultunk, és a start előtt 15 perccel mondta le a happeninget az egyik csapattag. Szerencsémre még utolértem a csajok ping-pomg csapatét, és az egyikük bevállalta, hogy beugrik. Igen, az a hölgy, aki 3 éve térdmerevítővel jár.
Amikor a Mekitől elértük az első lámpát (12 méter) már nyitva volt egy üveg pálinka, és egy üveg whiskey. A buszvezető helyében már gyöngyözött volna a homlokom - apám, ezek össze-vissza fogják hányni a buszomat. De nem. Ellenben volt már Jim Beam, bodzapálinka, sör, Jager.. Igény szerint. Három hűtőládával érkeztünk. természetesen a pia fele sem fért el bennük.
Sopron messze van, de legalább hangulatos város. A szállásunk bruttó 20 méterre volt a vasúti sínektől. Egy koliban voltunk, ami azt kell mondjam, nem nagyon ütötte meg a mércét. Mondhatni, kicsit lepukkant volt. Ha azt mondom, hogy egy honi fesztivál "vendégeit" is itt szállásolták el, akkor lehet sejteni, mire gondolok. Az alapvető gond mégsem a lepusztultsága okozta, hanem hogy nem szellőzött, és a falak csak úgy szívták a meleget. Nem vicc, KINT 38 fok volt. Bent pedig minden finn elégedett csettintésére okot adó szauna.
Az volt a tervem, hogy pénteken jól kialszom magam, és majd bulizok szombaton. nem jött össze, a forróság miatt, és mert a Credigen randalírozott a folyosókon. Bulizzanak, az oké, de üvöltsenek artikulálatlanul, és ne hallgattassák a zenéjüket az egész épülettel. Bár a zene szó itt most óriási dicséret.
A másnap olyan volt, mint az előző. Aljas ivászat, sétálással. Elindultunk kilenckor, hogy most azonnal megkeressük a kosárpályát, és drukkolunk a csapat kosaras lányainak. NYILVÁN nem néztük meg, hogy mikor játszanak, és mint utóbb kiderült, mire megtaláltuk a pályát MÁR nem játszottak, és lenne még két és fél óránk a kezdésig. Így szurkoltunk mink. Hibája volt a rendezvénynek, hogy a helyszínek marha messze voltak egymástól, és esélytelen volt, hogy a 38 fokos melegben ismét elinduljunk.
Jah, végül valahogy késő délután lett, és elindultunk tekézni, Ausztriába. Egy nagyon kellemes, takaros osztrák fogadó pályáin játszottunk, ahol több nevezetesség is volt. Először is: csak euróval lehetett fizetni. Se kártya, se forint, se semmi. Másodszor egy kutya. vagy disznó. Alacsony volt, és kissé kövér. Na jó, valójában óriási hájgombócként remegett minden szuszogásnál, és fújtatott, mint egy ló. De meglepően gyorsan szaladt be a pályára, és nézte meg a bábukat közelről.
A mellettem lévő pályán egy profi gurított, és legnagyobb meglepetésemre az első húsz gurításommal megvertem. A másodiknál beütött a pályán (!) kortyolgatott Jim Beam, és a kutyus, és a társaim gúnyos heccelése (nem nyerni mentünk, hanem szórakozni). Így nehéz volt koncentrálni, és gyalázatos lett a második 20as sorozatom.
Az esti bulit alváshiány miatt ISMÉT kihagytam, és egy szélviharnak hála tudtam aludni (nem volt akkora szauna).
Veszteséglista:
4x1 liter Jim Beam
2x mézes-fütyülős Bodza pálinka
1x mézes-fütyülős Málna pálinka
1x Jagermeister
sok sör
sok bor
Kis unikum
|
posted by Dreamer @ 23:40  |
|
|
|
|
| |
|
|
