 |
| 2011. december 28., szerda |
| Notting |
Amúgy baromi büszke vagyok ám magamra. Többször volt írhatnékom, de nem tettem, és nem engedtem a depper-blogger hajlamaimnak. Ez csak szokásos két pólusú személyiségjegyeknek köszönhető. Egyszer lent, egyszer fent, csak mostanában nálam egy kicsit szélsőségesebben. Vagy NAGGGGGGYON jó, vagy nagyon NEM. ´Oszt ez a kettő váltogatja egymást. De legalább adok magamnak pár napot, amikor semmit nem csinálok, csak a gép, vagy a könyv előtt üldögélek, és teleszemetelhetem a virtuális szennycsatornákat.
Érdekeseket álmodom. Úgy tűnik, a tudattalanom kezd túltölteni, és kidobálja a feleslegesnek vagy ineffektívnek vélt kacatokat. Pl.: egy héten legalább ötször álmodom exekről, egyszer valami igazán frusztrálót, egyszer meg olyat, amiből nem akarok felébredni. Ma "b" verzió lépett érvénybe: a melóhelyen a lift elkezdett lengeni felfelé menet, és rosszul, rézsútosan beragadva állt meg. Nagy nehezen felfeszítettem az ajtót, de a többiek mentek tovább. Bent meg kellett fegyelmeznem, mert mindenki leszarta, amit mondok, és az egész bagázsnak szóbelit kellett adni (kivéve egy embernek, neki írásbelit, mert már büntettem korábban). De ez sem érdekelte őket.
Megnéztem két tesztoszteron filmet, de annyira rosszak voltak, hogy írni sincs nagyon róluk kedvem. Talán ennyit: A skorpiókirályt és a Pathfindert NE nézzétek meg! NEM jók! Ellenben nagyon rosszak! SOk-sok tequillát igyál előtte, és akkor talán lehet rajta röhögni!
A Princess Mononoke pedig még mindig félelmetesen jó! Azt nézzed, ne a Rambót!
Na, iylenkor jó felébredni. |
posted by Dreamer @ 3:07  |
|
|
|
|
| |
|
|
