2011. december 20., kedd
Warrior (2011)


Vártam ezt a filmet, mégpedig azért, mert azt gondoltam, hogy nagyon jó bunyók lesznek benne. Hatalmasat csalódtam, de pozitívan. Ugyanis a filmben NEM a verekedés van központban, NEM a tesztoszteron dagasztotta izmok, és NEM a "becsület" Rocky Balboa machó filozófiája.

Gavin O Connor rendezőnek sikerült prezentálnia az Év Drámáját. Ez nem az a film, ahol a hőst leütik, és utána a szeretteire gondolva slow motionban felemelkedik és mégis erőt merítve jól elagyabugyálja a gonosz orosz/iraki/bagdadi főellenfelét (aki kiskorában ellopta a cukorkát és csúnyát mondott az anyukájára, valamint az iskolában a gatyáját a fejére húzta).

A történetről nehéz röviden írni, mert kb a film közepére áll össze. A központban egy széttört család áll, s azok útja, hogyan jutnak el egy lehetséges megváltáshoz. Adva van Paddy Conlon (Nick Nolte), a szebb napokat is megélt idős férfi, akihez egy este váratlanul beállít fiatalabb fia, Thommy (Tom Hardy), akit majd´ tíz éve nem látott. Nem tudni, merre járt, mit csinált, de kéne neki fedél a feje felé (később pedig egy edző). Adva van Brendan, Paddy idősebb fia, akinek gyönyörű felesége és két kislánya van. No meg egy hatalmas jelzálog a feje felett. Ahhoz, hogy fizesse a tanári apanázsból nem futó részleteket, mellékállásként bunyózik imitt-amott bagóért. Sajnos a tanári kar nem nézi jó szemmel a nem túl ideális példát, így parkolópályára állítják.

Ebben a filmben nincs motiváció nélküli karakter. Kiderül, nagyon kellemes, helyenként lassú történetvezetéssel, hogy ki miért jutott oda, ahova. Ki mit miért tesz. Még Thommy abszolút nihilizmusa és flegmasága mögötti, meglehetősen komplex (és sajnos kissé amcsi) okozati rendszer is napvilágot lát. Brendan útja, és kapcsolata a nejével is zseniális. Innen is üdvözlöm Jennifer Morrisont, aki rendkívül meggyőzően alakítja a hölgyet.

Valamint Nick Nolte. Valljuk be, nem volt egy nagy színész. De itt az exalkoholista, és a múltját félelmetes elkeseredéssel szőnyeg alá söprő, megtört embert hihetetlen átéléssel hozza.

A Warrior egy bunyós film, de mégis, az év drámája. Nyilván nem titok, hogy a megváltást hozó Nagy Fináléban a két tesó találkozik, de amíg eljutnak oda, és hogy kinek mit jelent "A" meccs, azért még azoknak is ajánlom, akik egyébként unott szájhúzással fordítják el a fejük a zsánertől.

IMDB: 8.3
Szerintem: 10/9
Aki nem szereti a bunyós filmeket: 10/7.5 (még így is a nézendő kategória)
posted by Dreamer @ 9:36  
1 Comments:
  • At 2012. január 3. 8:42, Blogger zs.gothpunk said…

    Nekem nem jött le, hogy a Thommy miért annyira flegma és macho. Angolul néztem felirat nélkül, és valami olyasmi jött át, hogy megmentette a társait egy süllyedő tankból Irakban (gondolom homokban süllyedt vagymi), de hogy ettől miért komorult be, azt nem értem. Amúgy tényleg fasza film, érdekes lenne csinálni egy összevetést, hogy melyik évtized milyen bunyós filmet bír kihozni magából. Nagyon felhozta a Rocky történetet, amit annak idején rengetegszer adott a tévé és családilag néztük.

     
Megjegyzés küldése
<< Home
 
 
 
About Me


Name: Dreamer
Home: Bp., Pest, Hungary
About Me:
See my complete profile

Previous Post
Archives
Links
Template by
Blogger Templates