|
2012. január 30., hétfő |
New Monday |
Istenem.. Amikor kolléga belemerül a sztorikba, és még mindig nem vette észre, hogy itt írok, és tovább is beszél. NEM érdekel, ember, nagyon nem..
Legszívesebben most felnyalábolnám a lányt, egészen hazáig futnék vele, és bezárnám magunkat, lenyelném a kulcsot. Olyan Tom és Jerrysen.
Írókörre készültem, remélem, szívesen fogadják az újfajta kihívást. Érdekesnek ígérkezik, igyekszem nem kreatív játékot faragni, hanem egy kis agymunkát, amit mondjuk én is szívesen vennék. Arra is kíváncsi vagyok, hogy mennyien adják fel, "ehhez most nincs agyam" kijelentéssel. Amúgy is van bajom az írókörrel, mégpedig az,hogy nem érzem, hogy változnék, fejlődnék, vagy otthon agyalnék azon, hogy a házi feladatot mikor és hogy készítsem el. Egy dolgot kértem csak, és nem fogom noszogatni az embereket, hogy "Hello, megígérted, hogy.." és semmi. Ráadásul nem tudok ott maradni és beszélgetni írókör után, mert min. 2 átszállással (vagy hárommal) jutok haza, nem szeretnék 22:00kor elindulni.
Nem baj, még remélek. Ha meg már nem, nem látogatom őket. Ami mellette szól még, hogy ők a barátaim - még akkor is, ha perifériára szorultam - és látni szeretném őket, beszélgetni velük, nevetni velük, istenem, még vitatkozni is! Hiába tagadom, az elmúlt 7-8 évben eléggé szignifikánsan részesei voltak az életemnek. |
posted by Dreamer @ 6:51 |
|
|
|
|
|
|