 |
| 2011. december 1., csütörtök |
| A fejemben a munka is evez |
A hónapom úgy indult, illetve az október úgy végződött, hogy majdnem kirúgtam egy embert, aki habár nem tud róla, még mindig a bögyömben van. Adok neki majd eleget, hogy bizonyíthasson.
Most úgy zárom a hónapot, hogy hazaengedhetek mindenkit délben. Még azt is, aki eredményben nem tett le olyat az asztalra, mint a többiek, de mégis akkora csapatmunkát és morált mutatott, hogy könnyed szívvel engedem haza. Ráadásul külön öröm, hogy a csapatom ezt nemcsak elfogadta, hanem egyet is értett a döntésemmel.
A december egyik részről nehéz, másikról könnyűnek ígérkezik. Ez utóbbi az eredményekről szól. Az emberek, úgy tűnik, a karácsony közeledtével jobban manipulálhatóbbak, és olyan kommunikációkkal tudunk élni, amit könnyebben magukévá tesznek. Decemberben valahogy az emberek lezárják az évet, és rájönnek, hogy mi fontos nekik (és nekünk). így általában eddig legalábbis, könnyebb hónap, még ha csonka is.
Ellenben szakmailag már látom, hogy nekem, mint vezetőnek nagyon nehéz lesz. Egyrészt kapok egy embert a nyakamba, aki a szakmai képzettségem, kompetenciáim, és menedzselési tulajdonságaim fogja fejleszteni, de leginkább felügyelni. Makacs ember vagyok, ha nem készülök rá, nem bírom a kritikát, és kicsit bele fogok őrülni. Ez teljesen más, mint pl.: ha az írásaim kritizálja valaki, mert azt elfogadom, az teljesen tiszta ügy, és az esetek többségében nagyon is helytálló! De egy ilyen dolgot, ha csak nem a "praktikákról" van szó, nehéz befogadnom.
Ráadásul a naptár ellenünk van, pénteken már erőn felül kell teljesíteni mindenkinek.
A magánéletem alakul. Már nem képzelem Amit magam mellé, már tudok elvonatkoztatni, és a boltban nem jut eszembe, hogy "azt a cuccot ő szereti". Érzelmileg az elcsatolási fázis majdnem kész. Így mrá merek randizni, vagy pártatlanul beszélgetni másokkal.
Remélem, a hétvégén még több lesz.
Igen, jobb a kedvem, és nagyon köszönöm mindenkinek, aki segített, avgy segíteni szeretett volna, de nem éltem vele. Így köszönöm (nem sorrendben, és az elsőnek is ugyanúgy, mint az utolsónak):
Zsoltnak, Peetnek, Launak, Julcsinak, Csintznek, Drizztnek, Póknak, Verának, aki már nem lesz "majdnem harmadik", Áginak, Gillznek, Morganának, Ákosnak, Snownak, Reninek, Reni v.2.-nek, Ferinek, Libynek, és paradox módon Aminak is, aki rendbe tette a saját hülye fejét is.
Köszönöm. Akiket kihagytam, azoktól elnézést, akik nem érzik magukénak, azoktól azért - NEKEM segített.
Most igyekszem nem idióta és megkergülten idegesítő pattanás lenni, és igyekszem nem ráakaszkodni minden (jó) mellel rendelkező ismerősömre. Ha mégis, úgy KÉREK mindenkit, hogy szóljon. Elsőre ne üssön, de ha muszáj, istenem, sokat bírok.
Szóval ez még egy jó nap. Nem rontotta el semmi. otthon takarítok, és játszom még egy kicsit. Nincs elmaradt kötelezettségem. Vagy nem emlékszem rá.
Jó nekem. |
posted by Dreamer @ 1:40  |
|
|
|
|
| |
|
|
