| 2013. július 29., hétfő |
| 2013.07.28. Legénybúcsú |
Egy instrukciót kaptam, miszerint vigyek fürdőnadrágot. Oké, legyen. Azért aznap még felhívtam Ákost, hogy napolaj, törölköző, vagy papucs kell-e? Kell. Oké. Nem tudtam, hova megyünk, nyilván. Amit reméltem: amikor az M3-on kezdtünk el döngetni, akkor remegtem, csak ne a Hungaroring, vagy a Mogyoródi vizes park legyen. Szerencsére nem. Hanem az Egerszalóki Shiraz wellness hotel.
Szemem tátva, és persze elsőre azt gondoltam, hogy minden haverom hülye, ez baromi drága lehetett, de hát ők szervezték, no.
A bejárat már zsilipkapus volt, úgyhogy az előtérben kellemes hűvös fogadott. Odakint 38, bent 26 fok, sweet. A szoba szép, kellemes, letisztult, bár, gondoltam, úgyse fogok rá emlékezni. Ugyanis öcsém hozott 3 liter törkölyt, Feri, egy liter zöld almás pálinkát, a később becsatlakozó Snow egy 0,75ös Jim Beamet. Óbasszátokmegdenagyongyorsankeresztbe, ezek ki akarnak csinálni.
Elmentünk.. őő.. Hammammozni. Vagy mi. Ez egy török, gőzfürdős szeánsz. Igazi lelki- testi megtisztulás. Volt ott minden. sok hab, fekete oliva szappan, ami olyan volt, mint egy jó régi baracklekvár, meg sok-sok izzadás, és dörzsi kesztyű. Jó sok elhalt bőr szakadt le, annyi szent. Vicces volt, üdítő volt. Vacsiig több kör törköly lement, nekem, mint utolsó legénynek, teáscsészéből kellett innom. Nem volt vicces.
Vacsi után elszabadult a pokol. A személyzetnek is, amikor a sokcsillagos szállodában a központi medencénél megjelent Snow és Feri békatalppal, karúszókkal, több liter piával. Meg amikor szétszedtem a vetítőszobát, és pokerszalont építettem belőle. Persze, én estem ki a legelején.
És békatalppal jaccuzizni igazán élmény ám. Amikor bementünk Eregbe, na ott kezdődtek a bajok. Van egy kis gyenge pontom: ha sört iszom, tuti a kavar. Így is lett.
Maradjunk annyiban, hogy az a másnap életem legborzasztóbb, leg-gyomorkifacsaróbb másnapja volt, ami harmadnapig tartott. Vasárnap egész nap egy nyavalyás kiflit tudtam befogadni. Azt is két etapban.
Szóval, már nem vagyok legény. Másfél hét múlva pedig, remélhetőleg, boldog férj leszek. |
posted by Dreamer @ 22:13  |
|
|
|
| 2013. május 22., szerda |
| Nothing is ever just a Tea! |
Az elmúlt napokban elég sokat gondolkodtam, hogy a bennem felgyülemlett sületlen sértettséget kiadjam-e ide, vagy mégsem. Jobb lesz így, ha hallgatok. Viszont akkor miről írjak? Szedem pontokba, mert ha valakit valami nem érdekel, askkor nyugodtan skippeljen, különben sem érdemes errefelé lófrálni. Leginkább olyan, mint egy rokkant nyugdíjasokra szakosodott rendelő a rokinyugi felülvizsgálatok után: kihalt.
SWTOR
Kiemelném, hogy free to play lett a játék. Nyilván idegesítő megszorításokkal. Pl.: max. 200ezer kredit lehet nálad. Kevesebb xp-t kapsz (kicsivel). Kevesebbet űrcsatázhatsz és mehetsz pvp-re. Kevesebb flashpointot barangolhatsz be. De maradt az, hogy ingyen végigjátszhatod a sztorikat. A kredit limit nem zavaró, lévén a legdrágább fejlesztés is belefér (speeder piloting III – 150ezer kredit – nem is szükséges).
A sztorik pedig megütik az elfogadható szintet. Eddig a Sith Warriort és az Imperial Agentet játszottam, ez utóbbit végig, és meglepően jó volt. Helyenként csavaros, helyenként (nyilván) sablonos, de végig nagyon hangulatos. Ajánlom (még az alapjáték is ingyért van, ellentétben a GW2-vel).
Meló
Kicsit kivették a kezemből az irányítást, úgy másfél hónapja. Olyan dolgokat kaptam a nyakamba, amikhez nem kéne, hogy értsek, illetve nem kéne, hogy a feladatom legyen. Ráadásul más területek vezetőit koordinálva kéne egy projektet végig tolnom, amibe amazok csupán szívességből szállnak be, már ha az idejük engedik. Szerencsére a főnim elégedett velem, de nagyon sokszor úgy érzem, hogy borotvaélen táncolok. Ezen felül még három (!) projektbe rángattak bele, amik akár még érdekelnének is, csak kezd sok lenni. Sajnos, ebben a helyzetben nem kapok támogatást, max. egy embertől, és otthon a csaj se nagyon támogat (kívülről nagyon nehéz a hasonló helyzeteket megítélni, főleg, ah nem rét egyet a döntéseimmel).
Könyv
Valahogy kimarad az életemből. Egyszerűen olyan ritka az, ami érdekel, hogy nem is jutok hozzá. Momentán ez az én hibám: nem is megyek utána. Fáj is, hogy nem olvasok.
Sorozat
Vikings kivégezve. Ragnar Lothbrok mellé Loki az abszolút kedvenc. Nekem abszolút hitelesnek tűnt a sorozat, mondjuk nagy presztízsveszteség lenne a BBC Historytól, ha Spartacus féle CGI vérturmixnál és csöcsparádénál maradna. Ehelyett kaptunk egy élvezetes történetet, ami az elején halál sablonos, de utána egészen figyelemfelkeltővé válik. Sajnos pár rész indokolatlanul is belassul, tördel, és ropog, de ettől függetlenül szerethető sorozat. 9 rész.
10/7.5
Lost első évadot végignéztük. Nekem kicsit sok a miystical bullshit, és a lovecrafti horror. Valamint a történetvezetésből elegem van. A második évad első három része – real time – 30 perc, de a sorozatos visszaemlékezések miatt három rész. Ráadásul egy cliffhangerrel, amit már HÁROM RÉSZE HÚZNAK. Ez engem nem spanol, hanem halálosan felidegesít, nagyon közel állok hozzá, hogy befejezzem az egészet. Ennél gagyibb forgatókönyv írói húzást rég nem láttam. Ráadásul a gonosz T-rex exkavátor bányagép, aki embereket nyúz, és fákat dönt ki, első blikkre egy fekete CGI. Szerintem Smoke a Mortal Kombat-ból. Sajnos túl szimpatikus két karakter (Locke és Sawyer), hogy abbahagyjam.
10/6
Szabadidő
Nem tudunk egy rendes kártya partit összehozni, pedig két haveri társaság is tolja. Így kénytelenek voltunk SW maratont tartani, Episode IV-VI. Sajnos hajnali fél négykor Jabba palotájánál elaludtunk haverral. Természetesen a közben elfogyasztott 2 (3?) pálinka, 5 (7?) whiskynek ehhez semmi köze nem lehetett. Ráadásul mozgolódom is, squash Drizzttel, és megnéztem egy hot iron edzést is Barbival. Ezek hülyék.. Fekve nyomás, majd rúd kitart, és hasprés. Kicsi pocakra vigyázni kell, ez tűrhetetlen. Valamint az is, hogy sokat vagyok friss levegőn. Főleg, ha az allergia sokkol. Mostanában a szemkaparás, taknyolás mellet még fulladozom is, ami kifejezetten szórakoztató squash közben – de Drizztet még így is meg tudom futtatni. Addig örülök, amíg nem tesómmal kell majd játszani…
|
| posted by Dreamer @ 21:23 |
|
|
|
| 2013. április 3., szerda |
| A nagy zabálás |
Azt hiszem, az elmúlt hat napnak méltó címe ez. csütörtökön és szerdán még minden rendben volt. Meglepve konstatáltam, hogy a gyomorméretem már akkora, hogy egy don pepés pizza már nem fog ki rajta, egyáltalán. Valamint, hogy a Tesco-ban 500 HUF-ért kapható kézműves sör félelmetesen finom, ráadásul egy literes kiszerelésű. Nem kell bemenni a TESCO részbe, az előtte lévő folyosói standon van kis pultja a cégnek. Nyami. A leginkább angol ale jellegű készítmény volt, nagyon pozitív összhatással.
Szombaton elutaztunk Barbi mamájához, aki majdnem lefőzte a karácsonyi menüt. Tyúkhúsleves, két tikot belefőzött a Nagyi. Utána töltött képoszta, hurka, sült kolbász, rántott husi, és végül túrós rétes, ipari mennyiségű mazsolával. Nem voltam éhes, na. Hazafele, pedig egészen érdekes volt, autópályán menni zuhogó esőben, egy olyan kocsival, amiben az ablaktörlő bemondta az unalmast. Extrém driving.
Hétfőn szokásos húsvéti családi hepaj volt, sok locsolással, meg kenyérben sült sonka elfogyasztásával. Barbi sütije (rácsos linzer) pedig osztatlan sikert aratott.
Kedden pedig? Elvittem az embereim egy jó kis Trófeás csipegetésre.
Most úgy érzem magam, hogy két hétig nem leszek éhes, és a pocakom felvette a 4 hónapos terhes kismama-formát.
ideje mozogni valamit.
|
| posted by Dreamer @ 2:56 |
|
|
|
| 2013. március 13., szerda |
| derült égből |
Szélsőségek jellemzik a mindennapjaimat, amik abszolút nem jók: Egyik pillanatban kicsattanok a boldogságtól, minden klappol, van irl életem, legyen az kártya, vagy meccs nézése, vagy akármi. A másik pillanatban nem lesz esküvő, mindenki ellenem van, nincs 2 percnyi szünetem sem, mert menni kell bankba, másik bankba, okmányirodába, állatorvoshoz, UPC-hez,és minden honnan elküldenek. Nem tudok rendesen étkezni, folyton éhes vagyok, hiszen az ebédszüneteim ugranak. Hazaérek nyolcra (talán), és otthon nincs nyugi vagy pihi. Munkahely pedig pörög ezerrel, igen, most ilyen időszak van, szívem szerint mennék a Mecsekbe egy kellemes kis barlangba, hogy utána 2-3 hónap után orvosszakértők próbáljanak azonosítani, vajon kinek a hullája ez.
A barátok messze, és kb senki nincs, akit fikarcnyit is érdekelnék, vagy lenne annyira közel, hogy belelásson.
A február vége - március eleje szopóroller a javából. Sikerélmény már az is, hogy sikerült az otp-s számlám lezárnom, és egész jól el tudtam beszélgetni az öcsémmel. De hopgy akár játékban, fociban, magánéletben mit találok sikeresnek, arról fogalmam sincs. Annyira szeszélyes, és forgó minden.
Nem, nincs kapuzárási pánikom, én vagyok a hal a szatyorban, csak pislogok, hogy omlik szét minden, és mennyire nincs beleszólásom a dolgokba. Egyik nap szeret, másik nap nem. Egyik nap jó apa leszek, másik nap nem. Egyik nap "mikor lesz már augusztus" másik nap "aggályaim vannak".
Ma szintén nem lesz ebédszünetem, szintén nem tudom majd kialudni magam, és szintén én leszek a hitvány cenk, mert nem lehet velem beszélni.. Igen, arról vagyok híres.
Kezdek begolyózni, azt hiszem. |
| posted by Dreamer @ 2:32 |
|
|
|
| 2013. február 27., szerda |
| Nyár |
A nyarat csak
Szarvason, stégen, a holtág mellett, árnyékban. Bodzás ásványvíz/bodzapálinka mix a kézben. A hűtő tele legyen túró-rudival, és joghurttal valamint a pálinka/ásványvíz kombóval. Csaj barnul a nyugágyban. Én pedig néha a vízben lubickolok. Néha pedig szerepjátszom a pajtásokkal a napernyő alatt. Jöhet egy könyv. Ebéd a halászcsárdában.
Legyen meleg, de mellette jéghideg üdítő. Hűvös víz.
Naptej.
Szerelem.
Víz.
Víz.
|
| posted by Dreamer @ 6:43 |
|
|
|
| 2013. február 19., kedd |
| Things, not very healthy to think of |
A hétvégén volt klántali. A szokásoktól eltérően most nem Királyrétre mentünk, hanem Dobogókőre, a Hitel Waldor.. Waldenbe. Ami egy tisztességes 3 csillagos hely (érzetre). Habár nagyot néztek, hogy mi a vacsorák, reggelik, stb számláit egyszerre szeretnénk kifizetni, és lehetőleg írják a szobához. De legalább nem problémáztak, és működött. Valamint elég gyorsan intézték a mindenféle-SZÉP kártyák fizetéseit is.
Ráadásul hó is volt, és sétáltunk egy nagyot. DE mindenki kerülje a gyanús bódékból vehető sült kolbász-hamburger duót, valamint a forralt bort, ami KESERŰ. Anyátok, innen is!
Az ágy nyikorgott, mint istennyila, de amikor a szobába akartam felvinni teát, akkor nem néztek hülyének, és szépen összekészítettek mindent, hordozható állapotban. Szóval aki kvázi olcsóbb, de jó szálláshelyet keres, annak ideális (van biliárd asztaluk, és szaunájuk).
Jah, és a hegyekben hó van, érted, fél-egy méter magas HÓ!
Rávettek, hogy meséljek. A sztoriban részt vevő játékosok mint a St. Quentin korrekciós- és ítélet végrehajtási intézetben dolgozó fegyőr és nyomozó volt. Amikor pedig elkezdenek hullani a legkeményebb rabok, egy kicsit verejtékezett a homlokuk.
Elvagyunk. Lassan, ez alatt az egy év alatt kinőttük a gyerekbetegségeket, megkötöttük az egészséges kompromisszumokat. Igyekszünk mindent azonnal megbeszélni, a problémákat nem eltolni. Ismerjük a "köszönöm" és a "bocsánat" szavakat. Sőt, még néha azt is kimondjuk, hogy "neked volt igazad".
Innentől azon kell dolgoznunk, hogy ne fásuljunk be. Bár 5-6 évre előre leosztottuk az életünket, így azt hiszem, ez nem lesz probléma. Még sok mindenen kell dolgoznom, és neki is. Nagyon nehéz a régi, kényelmes szokásokat levetkezni, csak azért, mert a másiknak igényei vannak, amik nem tűnnek se olyan borzalmasnak, sem nagy lemondással járónak.
Modnjuk ez a tánc dolog még mindig nagyon idegen... 30 vagyok, basszus! |
| posted by Dreamer @ 7:06 |
|
|
|
| 2013. február 11., hétfő |
| 30 |
Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani
A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
akarsz-e mindíg, mindíg játszani,
akarsz-e együtt a sötétbe menni,
gyerekszívvel fontosnak látszani,
nagykomolyan az asztalfõre ülni,
borból-vízbõl mértékkel tölteni,
gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Akarsz-e játszani, mindent, mi élet,
havas telet és hosszú-hosszú õszt,
lehet-e némán teát inni véled,
rubinteát és sárga páragõzt?
Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
hallgatni hosszan, néha-néha félni,
hogy a körúton járkál a november,
ez az utcaseprõ, szegény, beteg ember,
ki fütyörész az ablakunk alatt?
Akarsz-e játszani kígyót, madarat,
hosszú utazást, vonatot, hajót,
karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Akarsz-e játszani boldog szeretõt,
színlelni sírást, cifra temetõt?
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált?
Virágok közt feküdni lenn a földön,
s akarsz, akarsz-e játszani halált? |
| posted by Dreamer @ 0:07 |
|
|
|
|
