 |
| 2012. február 8., szerda |
| Ken Time |
Én tényleg igyekszem valami konstruktív tartalmat is írni, hogy ne csak a csajról ömlengjek, de meglehetősen nehéz, tekintve, hogy szabadidőm jelentős hányadát töltöm a hölggyel, így nehéz a blogot valós tartalommal feltölteni. Az emocionális kötődésről nem is beszélve.
A munkahelyi sztorik meg biztosan marha unalmasak, de mivel még mindig alapvetően magamnak írogatok "szóba ömlő semmiségeket" (Ady Endre), így kénytelen leszek megemlíteni, hogy innentől számítva másfél-két hétig piszmológust fogok játszani, és évet értékelni minden emberemmel, közel másfél-két órában. Először elértük, hogy külső helyszínen intézhessük az értékelő beszélgetéseket, és amennyiben gyorsak leszünk délután, úgy előbb hazalógok. Pl.: ma zuhanyrózsát venni, mert szétment a jelenlegi.
Ma az egyik emberem elmesélte, hogy van egy dokinéni exe. Nem fogok politizálni, de a februárban életbe lépett adószabályozásnak köszönhetően, valamint a kórházak dicső és ragyogó anyagi helyzetének köszönhetően fizetés után elfogyott a pénze, és kölcsön kellett kérnie. Négy ügyeletet visz, két kórházban. Egyedülálló anya, saját lakásban, és mint közszolga, és tiszteletreméltó tudomány művelője, gondolta, csak fenn tudja tartani egyedül.
Nem.
Annyira nem, hogy a belét kidolgozza mások fosos, hányásos és gennyes gyerekeiért, és kb ugyanezen bél/egyéb váladékokban mérhető a javadalmazása is. 138e Ft, ügyeletekkel együtt, ennyi az összes pénz, amit kézhez kap. Víz/gáz/villany/lakbér után semmi nem marad.
Konkrétan én is hányok ettől az országtól. De nem fogok elmenni külföldre. Egyrészt habár vonz egy ángílus munka, mégis kényelmes életem van. Nem kell agyon küszködnöm magam, mert a választott pályámon jó vagyok.
Ellenben mélységesen felkavarja a gyomrom, hogy a munkámért többet (jóval) és stabilabbat kapok, kevesebb befektetett energiáért, mint egy gyerekorvos.
Ennek nem így kéne működnie. |
posted by Dreamer @ 2:28  |
|
|
|
|
| |
|
|
