 |
| 2012. április 3., kedd |
| Here comes the rain again |
Zajlanak az események. A hétvégén nálunk volt Barbi unokaöccse. 11éves kis krapek, aranyos, csak kicsit furcsa. Persze, a "normális" az magamra vonatkoztatva lehet, hogy kicsit más, mint az átlag. Én ugyanis akkor másik világban éltem, mint a miénk. GI Joe, Transformers, és sok ork lekaszabolása. de legalábbis a kovbojfilmek és dübörgő tankok kötöttek le.
Mentünk Nemzeti Múzeumba, ami érdekes volt. Egyrészt a koronázási ékszerek tárlat három ládából és a palástból áll. Nyilván kevés, de legalább érdekes. 5 percig. Az Árpád ház-török bejövetel nem volt rossz. De valahogy hiányzott. Nem volt nagy durranás, nem volt semmi olyan, amire úgy emlékeznék, hogy "váó, az milyen szép volt". Unalomig ismert tárlat, rozsdás szablyákkal, és faragott székekkel. Nem vagyok művészettörténész, mosolygósan végigsétáltam, megnéztem mindent, de nem nyűgözött le. Érdekesek voltak a korabeli pénzérmék, az aranybulla másolata, egy-két kódex lap, vagy az a két modell. Szent György szobra jó replika, és ennyi. Semmi különös. ereklyetartók voltak, de ereklyék nem. Két teljes vért és egy sodronying. Ó, és a minden tankönyvről visszatekintő Mátyás dombormű.
Szerintem ez édeskevés. Nyilván nem a British Museum, vagy a kairói Nagymúzeum tárlatát várom, de ez nekem nagyon-nagyon kevés volt. Ráadásul ennyi. Nem volt más tárlat, a sajtófotó kiállítás ugye nem a Nemzeti szüleménye, és külön belépős. Így azt hiszem, 5-6 évre eleget láttam itt, és nem is fogok visszamenni egy ideig.
Utána Auchan-ba mentünk. Dunakeszire. Nomármost, tudni kell rólam, hogy utálok vásárolni. Nem is kicsit. Így érthető, hogy amikor Barbi azt mondta, hogy nem azt vesszük meg, amire szükségünk van, hanem végigmegyünk.. soronként, akkor nem érreztem jól magam. És itt az első bökkenő. Kezdem úgy érezni, hogy ebben a kapcsolatban az én potom és buta kis igényeim nem igazán kapnak teret, minden esetben az van, amit ő akar, vagy ami neki tetszik. Kezdek morcos lenni.
Auchan túrát túléltük, még a szélvihar előtt hazaérve, és játszottunk egy ghostcastle partit. Az első negyeden sem tudtam túllépni, így nem volt nagy sikerélmény a dolog. De legalább időben lefeküdhettem aludni.
Hétfőn a viharfelhők tovább gyülekeztek, újabb vitákkal, amiket máig nem értek teljesen. Mármint az akkor éppen aktuális baját igen, de hogy miért kell szarrá rágni egy délutánon keresztül már nem. Azt hiszem, a homlokomon marianna árok mélységű ráncok kezdenek kialakulni. Estére már azon kaptam magam, hogy öntudatlanul is dobálom a fülhallgatót, holott csak le akartam rakni a polcra, ami elég rossz jel.
De legalább kitisztítottuk a mélyhűtőt. Érdekes mennyiségű jég volt benne, azt kell mondanom.
Ma reggel pedig ismét le lettem oltva, és újfent az én hibám. Állítólag. Így azt hiszem, nem leszünk jóban egy ideig... |
posted by Dreamer @ 0:03  |
|
| 2 Comments: |
-
Hm. Te nem szoktad az utóbbi időben blogra teregetni...
Ennyire komoly szar csappant a ventillátorba?
-
Azóta öröm é bódottá vagyon :D
|
| |
| << Home |
| |
|
|
|
| |
|
|
Hm. Te nem szoktad az utóbbi időben blogra teregetni...
Ennyire komoly szar csappant a ventillátorba?