| 2008. október 30., csütörtök |
| Lököttek |
Igen, a tolkieniták mind lököttek és a szó negatív értelmében. Van a hátunk mögött egy fantasztikus, istenkirály találkozó. Festői helyen, nyugodt légkörrel, cukrászdával, forralt borral, játékkal, kacagással. Fociztam, kosaraztam, színészkedtem, pokereztem, beszélgettem nagyokat ismeretlen, külföldi arcokkal, ittunk is keveset.
Erre pár butácska fanyalgó olyan apróságokon tud fennakadni, hogy a máglyarakásban (érted, máglyarakás egy táborban, ami nagggyon finom!) sok a mazsola! Két sorban leírják, hogy minden jó volt, de tízben kiemelik, mekkora trehányság volt már nem feliratozni egy diasorozatot.
Hát kérem, ti tudjátok. Elsőre kiakadok, teleszemetelek egy csomó helyet, bogot, fórumot, majd lenyugszom és legyintek. Ha ti így érzitek jól amagtokat, mármint esemény után szapulni, ám legyen, nekem nem kell.
Kérdezte Leguán, miért nem jelentkeztem segítőnek. Őszintén szólva nem tudom. Levelet váltottunk, de nem vagyok 100%-meggyőzve. Lehet, hogy mégis beszállok a tábor projektbe, és meglátom, mihez kezdek vele. Ickével, akinek mindig igaza van, és aki az őszi talin elég unszimpatikus volt (biztos rossz széria), utána fanyalog a blogon. Alyr, aki, mint szervező hááát.. tavalyi tábori tapasztalatokból okulva írt egy igazán jó keretjátékot és a helyszíni lebonyolításban ezerféle baki, hiba, és flekészületlenség adódott (nem mintha velem nem esett volna meg, nem is fogok többet főbbszervezni).
És Ancalimon, aki időpontok terén mindig hadilábon áll mindennel. Meglátjuk..meglátjuk.. |
posted by Dreamer @ 11:34  |
|
|
|
| 2008. október 21., kedd |
| ignore the smoke |
Leültem egy kis cash game-re carbon pokeren. Igyekszem a bankrollom feljebb tornászni. Jelenleg 9.9 dolcsi. Így kell kezdeni a milliók építését, hehehe. Egyenlőre pár centes alapon játszom, de..ki tudja? Most neveztem egy HORSE versenyre, kíváncsi vagyok, mit sikerül kihozni belőle. A H.O.R.S.E. a pókerek királya. Nem elég egy játékban jónak lenned, hanem egyszerre 4+1-ben kell vinned a prímet. Versenyfüggő, hogy körönként vált az osztó játékstílust, vagy kisorsolják. Itt neked kell lenni a legjobb Holdem, Omaha, Razz, Stud, és high/low játékokban. A poker legelismertebb és talán legrangosabb versenyén a legnagyobb presztízsű verseny az 50.000 dolláros H.O.R.S.E. verseny. Nekem a main eventnél, azaz a legnagyobb Holdem versenynél is nagyobb a tekintélye. Idén Scotty Nguyen nyerte, akit személy szerint rühellek, de el kell ismerni a tehetségét. MIért utálom? Talán az ultra-exchibicionista viselkedése miatt, a gagyi szóviccei de leginkább a fél mázsa arany, ezüst és gyémánt ékszerekért.
Ma nem csináltunk szinte semmit. Érdekes élmény volt ennyit aludni, soha nem gondoltam volna korábban, hogy tudok 10-11 órákat aludni. Azt hiszem egyrészt ehhez kellett valaki, aki mellett nyugodtan ki tudok kapcsolni, másrészt most jutott el odáig a szervezetem, hogy ha kicsit megemberelem magam, akkor képes vagyok visszaszerezni az elhullajtott staminapontokat. Most kezdem úgy érezni, hogy igazán kezdek feltöltődni április óta.
Élet, jövövk.. Készülj fel haver, rettenetes terveim vannak. |
| posted by Dreamer @ 8:58 |
|
|
|
| 2008. október 18., szombat |
| Na ne már! |
You are The Devil
Materiality. Material Force. Material temptation; sometimes obsession
The Devil is often a great card for business success; hard work and ambition.
Perhaps the most misunderstood of all the major arcana, the Devil is not really "Satan" at all, but Pan the half-goat nature god and/or Dionysius. These are gods of pleasure and abandon, of wild behavior and unbridled desires. This is a card about ambitions; it is also synonymous with temptation and addiction. On the flip side, however, the card can be a warning to someone who is too restrained, someone who never allows themselves to get passionate or messy or wild - or ambitious. This, too, is a form of enslavement. As a person, the Devil can stand for a man of money or erotic power, aggressive, controlling, or just persuasive. This is not to say a bad man, but certainly a powerful man who is hard to resist. The important thing is to remember that any chain is freely worn. In most cases, you are enslaved only because you allow it.
What Tarot Card are You?
Take the Test to Find Out. |
| posted by Dreamer @ 11:08 |
|
|
|
| 2008. október 15., szerda |
| Álomnapló |
A melóhely tulajdonképpen egy nagy nappali volt, ahol sok ismeretlen ismerőssel dolgoztam. A főnök személyes ugyanaz volt, természetesen. Kazettás magnóról hallgattunk vissza beszélgetéseket és értékelések voltak mindenki részéről, ezerféle statisztika alapján. Én elkéstem, mert Amihoz beugrottam, akinek a koliszobája egy forgalmasabb utcárül nyílt, mintha a Déli pu. környékén lenne. Sokat jártam arra, mire megtaláltam, s utána nem volt bent senki. Nagyobb szoba volt a jlenleginél, de üresebb is, mintha egy egyszerű szálló lenne. De nem volt ott senki. Hívtam-hívtam a lyányt, majd a lakótárs vette fel. Mondta, bulizni voltak, és szívem hölgye éppen elég rosszul van, úgyhogy nem fogom elérni. Nofene, ilyen is ritkán van, irány a meló. Ahol filmekről folyt éppen a statisztikai elemzés és kajáltak, de elég nyomott volt a légkör.
Hm, ez nem is olyan álomszerű. |
| posted by Dreamer @ 21:58 |
|
|
|
| 2008. október 13., hétfő |
| deja vu |
Titkokat fogok elárulni most magamró. Még talán 2003-ról.
Fehérvártól minden messze volt. Leginkább a lány, akit szerettem. Egyszer nem értem el telefonon, mert tudtomon kívül színházban volt. megtörve és bandukolván értem egy parkba. Vagyis inkább kertnek nevezném. Ezen írás olvasói közül talán még senkit nem ismertem.
A Parkban fa lapokkal egy sáv volt kialakítva mely egy szökőkúthoz vezetett. Olyan volt, mint egy hajó tatja, és a szökőkút a hajó orra. Alig pár lámpa világított csupán, és azok is annyira csak, hogy úgy érezzem, ködben járok.
A gyomromban egy szorítás volt. Az ilyen szorítás nem nagyon erős, hanem olyan, mint egy vírus. szép lassan terjed végig az emberen, a gyomrából az arcáig. Néha a térdbe is beleköltözik, ott sokat alszik.
Nem nagyon tudtam, mit csináljak. Sétáltam fel s alá. Egy kimerítő és izomláz kísérte edzésen voltam túl, kifáradva és nem törődtem semmivel, csak fel s alá bandukoltam a parkban. Nem volt igazán célom, semmilyen.
Akkor ott eldöntöttem, hogy kiszeretek Belőle. Mert fel fog emészteni, a vírus átjárja a vénáimat és mindent kisöpör belőle, és velem nem egy ember pusztul el, hanem egy egész világot dönt az út mellé, hogy a halott civilizációk sárgás fogába legyek petézzenek.
Ki KELLETT szeretnem belőle.
Azt hiszem, ott eldöntöttem, hogy gazember leszek.
Nem egyedül, mert ott szembetalálkoztam egy másikkal. Aki a szökőkút túloldalán nézett engem. Lehajtotta a fejét, de pont addig, hogy felnézvén az enyémbe fúrja a tekintetét. Csak álltunk és bámultuk egymást. Tudtam, hogy vádol, miért ne tenné, minden oka megvolt rá, minden ereje megvolt hozzá, hogy leüssön, ha akar. Felemelni nem volt erőm a kezem, nem feltétlenül a fizikai kimerültség miatt. Ő úgy döntött, hogy tovább szereti a lányt. Én nem. Ő igen. Én igen.
Habár tudatos döntés volt, mégsem éltem vele. Elmentem vele moziba, Firenzébe, mindenhova, és többször megbántottam a két alak- egy árnyék vitával. Persze, úgy lett csak könnyebb, hogy gillz a képbe került. Akkor már könnyű volt választani, és nem is került elő a pandemónium eme két ördöge. Csak én, a gazfickó, aki - mint kiderült - bőven vehet leckét másoktól.
De eltértem a tárgytól. Ma este hasonló érzés emléke szúrt belém. Mint ott, a parkban. Igaziból okom nincs rá, és fogalmam sincs, hogy a felnőtté válásom múltjából ez az igen fájdalmas mementó miért kísért. Akkor ugye fizikai fájdalom, bizonytalanság és ki tudja mi még, ami kísértett, de nem érdekelt semmi, csak az, hogy nem kaphatom meg a telefonhívásom.
Önző dög voltam, fráter és méretes ökör. De én voltam, a saját háznyira nőtt érzelmi életemmel és érzékeny lelkemmel. Ezekből mára elég kevés maradt. Azt hiszem, épp a gondosan kipurgált és a földig rombolt érzelmi életem kezd lázadozni, hogy építsék újra. Azt hiszem, jó mély alapot ástak neki anno.
Lau mondta, hogy rendkívül érzékeny ember vagyok. Szerintem nem is emlékszik rá. Utálom, ha az emberek megmondják, milyen vagyok. Főleg, ha esetleg eltalálják.
Szerintem nem érzékeny vagyok, hanem voltam. És ennek megfelelően jó szemem van a mások érzékenységére.
Azért onnan maradt nekem még valamim is, ilyen ostoba és hasonló önrágáson is. Egy öreg, majd´ ötvenkét éves József Attila kötet, amit pár fillérért vettem: Elfér a zsebembe, és sokat adott ám. Azt hiszem, talán ezért szereztem be most a legújabb feldolgozását.
Hétvége ON:
Hát vesztettem. Egy FHM-et, és nyertem egy parti sorozatot. A legjobb a Julcsi féle kúria volt, a legkevésbé jó talán a tini házibuli az Állatorvosi mellett. Az volt a baj, hogy nagyon fáradt voltam és nem ismertem senkit. De Ami barátai jó fejek voltak, még ha kicsit ijesztő is pár arc. Az a baj, hogy nagyon sok sztereotípiát láttam, de oda se neki. Ilyen voltam én is. Így öt évvel később, a fentiek is nagyon sztereotípak, és rendkívül nyálas/giccsesek. Kár, hogy én vagyok
Kár egy fenét. |
| posted by Dreamer @ 11:33 |
|
|
|
| 2008. október 11., szombat |
| 60 perc |
De talán kevesebb és indulok. Szülinapi bulizni, pedig... Jobban tenném, ha aludnék. Most, ebben a minutumban tört rám egy hatalmas áradat, sötét, fekete hullám döntött le, s vert a homokhoz, és kevesen múlott, hogy alul ne maradjak. De még ébren vagyok. Megittam egy forró, erős teát. Nincs más hátra, várom a következő hullámot.
Sok dolog foglalkoztat, gondolatok cikáznak át a kocsonyás agyamon, s egy pár dolgot vesztettem el mostan. Először is: önbizalmat. Tuti bukó voltam x játékon át. Vissza kéne térnem a korábbi stílusomhoz, hátha. Vagy velem van a baj. Mondjuk velem is. Hiányzik nekem a pillanat. Valami nagyon hiányzik és nem tudom, hogy mi.
60 perc. Fáradtság, kedd óta.
majd..majd holnap. Akkor majd összeszedem magam. ma megmaradok kicsinek. |
| posted by Dreamer @ 8:00 |
|
|
|
| 2008. október 6., hétfő |
| Otthon |
Kemény hét lesz, az már szent! S a csúcs, az vasárnap este! Azaz III. Fhm bajnokság. Kell már, angyon szerettem volna a nagy versenyt. Persze, írom ezt és teszem a nagy arcot, de benne van a pakliban (jó hasonlat) hogy az első szünetet sem húzom ki, lásd előző FHM-et, ahol első körben kiejtett egy máker, másodikban szimplán a lapsivatagban elfogytam.
Majd most... majd most...
Holnap "edzés", utána Albi, ahol szintén edzünk, majd LMS koncert, pénteken Ami szülinap (mittomén hol és mikor és mit) majd szombaton szintén szülinap, majd vasárnap nagyverseny.
Király lesz.
A fpnök ma beszélt róla, h. nem koncentrálunk, a testünk ott van,d e valami hiányzik, nos.. Azt hiszem helyzetemben a legkevésbé sem érdekel a munka, legalábbis most. Hozom az elvárásokat, a többi meg legyen az ő baja. Remélem most is sikerül, egyenlőre bíztatóak a jelek.
Szeged kúl volt, nagyon pihis, lazulós, beszélgetős. És a diópálinka nagyon finom. |
| posted by Dreamer @ 9:57 |
|
|
|
|
