| 2012. május 31., csütörtök |
| Ami nem kocka |
Egyrészt a kis kukim tele van a Blogger felület változásaival. Mintha pár héten belül kapnék egy új programot a régi helyett. Nem látom az előnyeit, vagy nem tudom, hogy használhatnám ki. BIZTOS jobb, mint az elődei, de miben is?
Nincs jó kedvem, az idegeim a plafonon kanosszáznak. A munkahely szopó, többször pofoztak fel, mint bármikor előzőleg. Biztos túl nyugis volt az elmúlt 5 évem? A szomszéd kolléga alám akart tenni (nem sikerült), az informatikai rendszer felmutatott két pöcskorbács anomáliát, ami jelentősen befolyásolja a havi eredményességét az osztályomnak. Akkor egy mítingen megbeszélt szabályok kevesebb, mint 24 órán belül érvényét vesztik. A szabályok embere vagyok, magamat, a környezetemet, az embereimet szabályok, REND alapján menedzselem. A világom az általam felállított SZABÁLYOK alapján működnek, és ezek mutatnak most nekem bakfittyet. Anyátok, azt.
Ráadásul nehéz hónapok jönnek, a csaj felmondott, és egy ideig kimenőt kapott tőlem. De nem parázom, mert eddig is kb annyi pénzt tudtunk félre tenni, ami az ő fizujának megegyező összeg volt, úgy, hogy nem különösképpen takarékoskodtunk. Sőt.. Úgyhogy nem esem kétségbe.
Jó nyár lehet mindenesetre. Lesz Olimpia, foci EB, Balatoni nyaralás (IGAZI nyaralás, amiben évek óta nem volt részem!), és úúúúj éééélmééény. A mai napot még túl kell élnem. Eszméletlen sokat gubbasztok az Excel felett, tologatok milliókat, hogy jó legyen, és ne szabotáljon a rendszer, vagy ha mégis megteszi, meg tudjam oldani ezt az ezerszer elátkozott májust. |
posted by Dreamer @ 1:56  |
|
|
|
| 2012. május 23., szerda |
| Alegria + DIo3 end game |
Kicsit sok dolog történt mostanában. Például voltunk Alegrián. Ami felhívott, hogy sajnos nem tud elmenni az előadásra, és tudnák-e mit kezdeni a jegyekkel? Hm, hát.. Tudnék.
Ez az az előadás, aminek a számait már nagyjából láttam különböző beharangozó videókon,d e élőben valami mást ad. Többet. A pantomimesek/bohócok zseniálisak voltak, tulajdonképpen ők azok, amik valami igazán nagy plusszt adtak a shownak. No, meg az élőzene. Maguk az artisták hozták a kötelezőt, illetve a trapézos csaj megbillent és hibázott. Két kézzel kapaszkodott vissza a szerre. A hajlékony csajok még mindig mutánsok, és letelepedési engedélyre várnak a földön. Brrr, a hideg kiráz. Ami hiányzott: az a páros ugrás a rúdon, azaz egy gyerek rákapaszkodva az artistára szaltózik az egyik rúdról a másikra, illetve nem három rúdon ugrottak, hanem kettőn. De ettől függetlenül kifogástalan élmény volt. De nem hívtak fel a színpadra. Közelebb már nem tudok ülni.
A Diablo III-ban kivégeztem az normál fokozatot. Két bajom van a játékkal: Az egyik a tárgyak dobása. A kettőben nagyon jó volt, hogy kis szinten is esett legendás tárgy, meg szet bónuszos. Itt nem. Kár érte. A másik KOMOLY gondom az end game videó.
mi ez a csöpögős nyálas szar? Hol a csavar, a kis lökés, az "íz"? Mintha a Transformers végét látnám: pátoszosan csillogó fényben a főhős ledarálja marha nagy átéléssel az "együtt erősek vagyunk" dumát. Komolyan, a stáblistán szerepel Michael Bay? MI EZ? Az első részben a főhős hirtelen elhatározásból saját homlokába löki a lélekkövet. A másodikban kiderül, a narrátort átverték, és nem az arkangyalnak meséli a sztorit (és adja oda a lélekkövet), hanem a létező legerősebb démonnak! A kiegészítőben pedig szét kell verni a Világkövet, és átformálni a világot egy.. ismeretlen jövőképre. Itt meg.. "Kúlak vagyunk, és marhára HŐSÖK" monológ. Apátok faszát, azt. Hogy ágyaztok meg a kiegészítőnek? Hogy bukik el így Imperius, az arkangyalok vezetője? Az lett volna az igazi, hogy a sebesült és haldokló Imperius kúszik-mászik, és elindul a szétroncsolódott és lezuhant fekete lélekkőért, sokat sejtetve... Nem pedig ez a giccses szar, blöe. |
| posted by Dreamer @ 2:43 |
|
|
|
| 2012. május 16., szerda |
| Diablo III - first look |
Tegnap kijártam, illetve a társ-osztályvezető kijárta, hogy előbb hazamehessek. Gyorsan beugrottam a CD Galaxisba, ahol nagyon kedvesen átadták a dobozkám. Szép, fehér dombor nyomott, alulról lecsúsztatható fedéllel. Kibírtam, és nem bontottam szét hazafelé a buszon, csak már a kis kuckómban.
Ahol találtam egy művészeti albumot, egy USB-t a játék megelőző részével (LEGÁLISAN), egy fröccsöntött Diablo koponyát, soundtracket, "Így készült" DVD-t, és a játékot. A legjobban a soundtracknek és az albumnak örültem a játék mellett. Ez utóbbi gyönyörű, kemény fedeles, dombornyomásos, színes oldalas munka, rendkívül szép látványtervekkel és festményekkel. Először a karakterekről, majd az ACT-okról, végül pár szörny és angyal rajzzal.
A játékot már megelőző nap installáltam, csak a cd kulcs megadása kellett, meg az account frissítése. Majd intró, és karakterválasztás.
Itt a bétához képest nem sokat változtattak, azaz kiválasztom a férfi/női modellt, baszkurálom a zászlóm, és hajrá.
Demon hunter (férfi) hangja nagyon karcos, és a kinézete is olyan (kezdetben), mint egy lebukkant bölcsész-rocker.
GRAFIKA
Nagyon szép. NEM Baldur´s Gate, a legjobban a dinamikus háttérkezelése tetszett. Azaz fúj a szél, a temetőben földből kipárolgó zöldes köd mozog, ha egy meredélyhez érek, akkor a pereméről kis kövek záporoznak befelé, vagy beomlik az egész széle.. a szirthez támasztott fából ácsolt csigarendszeren a kötél lengedezik, stb. Ráadásul az egész nagyon szép (majdnem max. grafikán se szaggat, közepesen erős gépem van). A képességek animációja is megnyerő, bár még csak töredékét láttam.
HANGOK
Minden párbeszéd hallatszik, izgalmas és változatos, még akkor is, ha néha a NAGY MONOLÓGOK kicsit bárgyúan epikusak. Valakinek biztos bejön.. A companion folyamatosan dumál, a Demon Hunter pedig cinikus állat.
Templar:"Jó, hogy melletted harcolhatok a gonoszság ellen!
DH: "Amíg még élsz.."
A háttérben, pl.: az öreg monostorban mindig hörög valami, vagy a láncait rázza, az elhagyatott temetőben öreg fuvola lamentál. A Soundtrack CD-t még nem hallgattam meg, de úgy tűnik, hogy csak a dinamikus zeneváltás hiányzik. Azaz ha harc van, akkor váltson valami izgi/ütemes dalra. Bár, szinte folyton harc van..
JÁTÉKMENET
Alapvetően a dinamikája rendben van. Azaz ritmusosan, akadás mentesen lehet harcolni, mozogni. Elsőre kicsit furcsa volt a főhös modell mozgása, de pár perc alatt megszoktam. Maga a folytonossága megfelelő, nem töredezik. Egy kcisit gyors, mindenesetre. A másodperc töredéke alatt kell döntéseket hozni, és reagálni. Nincs idő spellek között váltogatni, hanem előre felkészülve kell csatába menni.
A történetvezetése hangulatos, a nagyobb eseményekkor kapunk egy kis bejátszást, ahogy a főhős összegzi az addigiakat, és a naplóját írja. Belehallgattam a női szerzetes modell hangjába, és hangosan felröhögtem. Szerintem valami szovjet/ukrán répaszedő nőt kérhettek fel szinkronra.. Ráadásul ha már elértünk ilyen bejátszásokat, azt vissza is tudjuk nézni, karakterfüggetlenül, minden szinkronhanggal.
ÉLMÉNY
4 órát játszottam, és fel se tűnt. Kétszer haltam meg, mert a második rész berögzüléseivel játszom, ami hiba. De majd átalakul.
Ha felenged a szerver...
|
| posted by Dreamer @ 0:07 |
|
|
|
| 2012. május 8., kedd |
| Izgalmak |
| Igencsak inger gazdag egy pár hét elé nézek, azt hiszem. Egyrészt munkában egyre nő a felelősségem, valamint a kis áskálódó belharcok elértek engem is. Vámpír szerepjátékokon és sok-sok kemény intrikus által edzett szívem röhög, mennyire amatőr és buta módon próbálnak feketíteni mások. Tényleg, a legutolsó kis brujah is körberöhögné a dilettáns kollégáim. A szólás viszont áll: akinek vaj van a fején, ne menjen ki a napra.
Valamint a sport is hoz elég sok izgulni valót. Az utolsó forduló dönt az Angol elsőosztályban, majd belevágunk egy Európa bajnokságban, és utána augusztusban egy olimpiába. Mindeközben kézilabda kupadöntők is mennek, valamint a Clippers nyerhet NBA-t. Igen, egy los angelesi klubb, ami nem a Lakers.
Valamint a virtuális életem is izgulós. Épp kirobbantom a háborút a Birodalom és a köztársaság között, de eközben várok máshol- egy másik világban - a gonosz démonok inváziójára is. Ó, csak el ne rontsák a Dio III-at!
Valamint fincsi lesz az is, hogy Barbi közelít egy elemzés OKJ vizsgához, utána meg maga a záró vizsgája jön. Meéslt pár feladatról, tételsorról, és.. nem tűnik nagyon egyszerűnek. Hozamszámítás, befektetési alapok, kamatszámítások, THM számítás, részvények.. Legalább nem nyüstölöm majd a játékok miatt, de akkor is. Ráadásul ilyenkor kissé feszültebb a szokásosnál, úgyhogy nehéz lesz, de mindig is hírhedt voltam a rezignált birka türelmemről.
Tegnap elkezdtük feltámasztani az egyik darabot is. Nem tudom, hogy mennyire publikus, de nagyon örültem neki. Valamint rádöbbentem, mennyit felejtettem színjátszás terén, angyon kis ögyetlennek éreztem magam, olvasópróba ide vagy oda. Rendszerint mrá azt érzem, hogy finomítani kell - mármint éreztem. Anno. Nem tegnap. Most az jött le, hogy kis amatőr szargalacsin a teljesítményem, és ezt még agyon át kell rágni - még ha örömjátékról is van szó.
Szóval izgulás van, meg izgalmak. Drukkoljatok, hogy sikerüljön eladni anyukámék lakását! |
| posted by Dreamer @ 6:54 |
|
|
|
| 2012. május 4., péntek |
| Út a Diablo III-hoz |
| Életem virtuális volta igen kiterjedt, szerteágazó, és hosszú múltra tekint vissza. Az első elektronikus kütyü, amire emlékszem, egy régi "Simon mondja" volt. Egy nagy műanyag dobozszerű valami, amin volt négy színes gomb. A doboz zenélt, ami fényhatás tekintetében felvillant valamelyik gombnál, és nekem azt újra kellett játszanom. Utána a dallam kiegészült egy újabb hanggal, majd megint, és egy pofonegyszerű, ámde nagyon szórakoztató memória játékban vehettem részt. Persze, apámé volt, és én ovis voltam. No, meg unokatesómnak volt egy kvarcjátéka, ahol egy űrhajóssal el kellett jutni az ágyús hajóhoz, miközben fentről záporoztak az idegenek. Ha eljutottunk, akkor le lehetett lőni a képernyő felső sarkában lévő anyahajót. Nehéz volt.
Utána általános iskolában megismerkedtem az amigákkal és a C64-el. Két abszolút kedvencem volt, a Giana sisters, és a Golden axe. Emellett félelmetes mennyiségű időt vitt el a Pit Stop, Uridium, Zexon, Donkey Kong 1 (amit láttam már "hordó" néven is futni), vagy az Archon Ultra, stb. A szomszéd srácnak is volt C64-e, egy iskolatársamnak Atarija, egy másiknak amigája. Mindenki tudta, hogy az atari nem annyira jó, a C64 és az Amiga meg igen. De a gameboy vitt mindent. Mario, Star Wars, midnenki ezekkel akart játszani.
Majd úgy felső tagozat táján a szomszéd lecserélte a commodort PC-re. Majd én is.
Az első időszakban a Dune2, Mortal Kombat 1, Alone in the Dark és az Eye of the Beholder III kötött le minket. Kicsit a Maniac mansion is. Majd egyre jobbak lettek a programok, és mi csak kapkodtuk a fejünket. Nekem a sokkélmény talán a Warcraft II okozta, és a Day of the Tentacle. A Warcraft II a mozi szerű intró miatt, a DotT pedig a hangkártyák kihasználtsága végett.
A Warcraft II az életem játékidejének nagy részét lefoglalta. Mégpedig a pályaszerkesztő miatt, ahol nem csak a domborzatot, kezdő területeket határoztuk meg, hanem az egyszrei egységek értékeit is. A haverommal órákat, éjjeleket töltöttünk a másiknak pályaszerkesztéssel, történetek kitalálásával. Egy hőssel, kalandokkal, mintha mini rpg-ket szerkeszthettünk volna.
(Emellett a Spear3D/Wolfeinsteint felváltotta a Doom I-II, és rájöttünk, hogy 99 frag után 00át mutat a rendszer).
Majd eljött az idő, és betört az internet, és vele együtt a Diablo széria első része. Egy játék, aminek a multiplayer részéhez 16 MB-re van szükség, és egy erősebb PC! Fantasy is volt, hangulata is volt, addig egyedülálló játékmenettel, grafikával! Valamint olyan kézikönyvvel, ami láttán még ma is elismerően hümmögök.
El ne felejtsük megemlíteni a több tízezer forintos telefonszámlákat, amik szintén új dolognak számítottak..
Az első olyan játék volt, ahol ijedten vettem észre, hogy egy bazi nagy reflektort szegeznek rám, a gép előtt, majd jöttem rá, hogy felkelt a nap. Ami furcsa, mert este nyolckor ültem le játszani. A Diablo I kiegészítője szintén feltette a lécet, Hellfire néven futott, hozott egy új kasztot, két új labirintus típust, és szintén a képernyő elé szegezett órákon át.
Sajnos az internet fejlődésével elmúltak azok az idők, amikor az Újpesti piacon másolt CD-ket vettönk 500 forinttért (Stonkeep-re emlékszem), és a Diablo II idején már dühöngött a kalózkorszak.
A második rész kicsit csalódás volt, ugyanis pont akkor jött ki a Vampire: The Masqurade Redemption is, csodálatos képi világgal, gyönyörű grafikával, és a Vampire szerepjáték hiba nélküli bemutatásával (még ha a játékmenet nehézkes is volt). A Diablo II csúnya, rút játék képét festette.
VS
Ellenben a mai napig játszok vele. Maga a játékmenet, a hangulat, a kihívás (!) olyan tökéletes elegyét adja, amit csak nagyon kevés termék. Egyszerű, mint a megy mag, de mesteri szinten marha nehéz. Szerteágazó, giccses barbi-baba játék.
A Blizzard tud. Nagyon tud.
Őszintén remélem, hogy a széria, 11 nap múlva megjelenő új része legalább a felét tudja annak, amit a 12(!!) évvel ezelőtt megjelent verzió, mert akkor nagyon-nagyon megéri a pénzét.
Számolom a napokat.
|
| posted by Dreamer @ 7:14 |
|
|
|
|
